Pajzstetvesek a szobanövényeid? – Segítünk!

Zárt térben nevelt virágok gyakori kártevői a pajzstetvek. Akinél már fellépett, tudja, hogy nehezen lehet végérvényesen kiirtani őket, néha úgy tűnik, hogy lehetetlen. Ennek több oka is van, nem csupán a helytelen védekezés módszer vagy szer választás, hanem a kártevő alkalmazkodó, túlélő képessége.

A pajzstetvek elleni védekezés a megelőzéssel kezdődik: próbáld meg a virágokat mentesen tartani. Őszi beköltöztetéskor még a szabadban növényeinket permetezd le rovarölő szerrel, ne vidd be a lakásba azokat. Ősztől tavaszig rendszeresen, hetente ajánlott a növények lombjának ellenőrzése. Nézd át a levelek mindkét oldalát, levélnyelek tövét, szárát egyaránt. Nem árt a kézi nagyító segítsége sem!
A pajzstetvek éppen kifejlődött lárvái igen parányiak, gyakran nem vehetők észre, viszont vándorolnak, szétterjednek a növényen, az összeérő lombú, egymáshoz közel álló növényeknél fertőzik szomszédaikat is. A pajzstetvek lárvái huzattal, levegő mozgásával is terjedhetnek a lakásban. Kézre, eszközre  tapadva ápolás során vagy öntöző edény falán emberi segítséggel is továbbvihetők. A lárvák, megfelelő helyet találva, letelepednek, a későbbieken már nem változtatják helyüket, növényi nedvvel táplálkoznak, majd szaporodnak. Erre a célra a védett helyeket keresik, általában igyekeznek a levél-erek mentén, tövénél, levélnyelek alapjánál, rügyek redőinél biztonságban megmaradni, ott érdemes keresni őket, a levél színén és hátoldalán egyaránt. Amikor védekezésre kerül sor, ezen veszélyes helyeket mind érnie kell a permetlének.

Amada44, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons

A pajzstetveknél a hátukon lévő, kemény pajzsuk, a gyapjas pajzstetveknél a viaszos bevonatuk megakadályozza a rovarölő szerek érintkezését puha testükkel. Ez okozhatja a kezelések gyenge hatását.
Előfordul, hogy az elhalt pajzstetvek pajzsai nem hullanak le a növényről, rajta maradnak. Meg kell állapítani, hogy a pajzsok alatt élnek-e a tetvek, melyek látható 1-2 mm—es méretűek, színes testű rovarok. Néhány pajzs felemelésével és megvizsgálásával könnyen megállapítható az elhalt pajzstetvek aránya. Az „üres” pajzsokat erős, langyos vízsugárral le lehet mosni a növényekről. Ezt a műveletet minden permetezés előtt érdemes elvégezni.

A lakásban biztosított közel egyenletes melegben a pajzstetvek folyamatosan, gyorsan szaporodnak, évente 6-8 nemzedékük is kifejlődhet. Egy-egy megmaradt, védett helyen megbújt egyedről a pajzstetű állomány gyorsan képes felszaporodni. Egyszeri permetezés, akármilyen hatásos is a rovarölő szer, soha nem nyújt teljes védelmet, 2-4 ismételt kezelés a biztos. Az Iimételt permetezésekre 7-10 naponként kerüljön sor.

A fűtési időszakban új, cserepes és vágott virágokkal is bekerülhetnek pajzstetvek is, ezért ajánlott minden új növényt több hétig megfigyelés alatt tartani.

Elterjedt gyakorlat, hogy a pajzstetves növényeket vizes szivaccsal mossák le, és így „mentesítik” a növényeket tőlük. Amennyit használ, annyit árt is ez a módszer: a vizes szivaccsal szétkenik, szétosztják a tetveket és lárváikat. Ha ezt a tisztítási munkát káliszappanos vagy mosószappanos lével végzik, a szappanlé és dörzsölés együtt már hatásos ellenük.

gyapjas pajzstetű buzogányvirágon

Szobanövények között számos erősen viaszos levelű is előfordul, melyek felületén a permetlé nem képes megtapadni, a permetlé cseppek hatásuk kifejtése nélkül legurulnak a növényről. Ezt megelőzendő tapadásfokozó szert ajánlott a permetléhez adni.

Egyes gyapjas-tetvekre jellemző, hogy a növény szártöve alá is behúzódnak a földbe. Ezért a rovarölő szeres permetezés végén a maradék permetlével öntözd be a tő körül a cserép talajának felső rétegét.
Erős pajzstetű fertőzés esetén célszerű a teljes beteg növényt földjével együtt zsákba csomagolva kidobni. Cserepe, konténere későbbi felhasználása csak hipós áztatás, tisztítás után tanácsos, mivel azokon is egy ideig fennmaradnak a kártevők, mint ahogy a virágokat tartó bútorok felszínén is.

Dr. Némethy Zsuzsanna
Növénydoktor – növénygyógyítás